Automata Öntözőrendszerek Felépítése | ||||||
|
||||||
|
||||||
2.
Automatika, vezérlő (öntözőrendszer agya)
|
||||||
|
||||||
3.
Szórófejek (öntözőrendszer sejtjei)
|
||||||
Ezek
végzik el a munkát, víznyomás hatására emelkednek ki. Három típusa lehet:
esőztető, rotoros, és Mprotátor. Általában D25 vagy D32 KPE csövekkel
kapcsolódnak a mágnesszelepekhez. Az ágyásokat pedig legtöbbször csöpögtető
csövekkel öntözzük.
|
||||||
|
||||||
4.
Esőérzékelő (öntözőrendszer érzékszerve).
|
||||||
|
||||||
Automata
Öntözőrendszerek Tervezése
|
||||||
Tervezés
két fő lépésből áll: Meghatározni a rendelkézésre álló víz mennyiséget
és nyomást, utána pedig megtervezni a szórófejek elhelyezkedését, fúvókák
típusát.
|
||||||
I.
Rendelkezésre álló vízmennyiség meghatározása.
|
||||||
A
rendelkezésre álló víz határozza meg legfőbbképpen, hogy hány zónára
kell felosztanunk az öntözőrendszert. Az öntözőrendszer költségeit is
nagymértékben meghatározza, hiszen nagy vízmennyiség esetén kevesebb
mágnesszelep, kisebb automatika, kevesebb csővezeték és idom szükséges.
|
||||||
Hálózati
víz esetén:
|
||||||
A
vízmennyiség meghatározásához, lemérjük a statikus víznyomást, meghatározzuk
a bekötő vízvezeték átmérőjét, és a vízóra típusát. Ebből már becsülni
lehet a rendelkezésre álló vizmennyiséget.De szükség van még különböző
vízmennyiség mellett próbamérések végzésére is a dinamikus víznyomás
meghatározásához. Dinamikus víznyomás, a mozgó víznek a nyomása, amely
a csőben és idomokban fellépő súrlódás miatt mindig kisebb, mint a statikus
víznyomás. Statikus víznyomást mindig könnyű meghatározni, ehhez csak
egy nanométert kell rátekernünk bármelyik halózatra rákötött csapra.
Ami fontosabb számunkra viszont a s öntözés közben szórófejekben fellépő
dinamikus nyomás, hiszen ez határozza meg hogy a szórófejek ki fognak
e emelkedni illetve milyen messzire öntöznek, tehát hogy egyáltalán
működni fog-e az öntözőrendszerünk. Dinamikus víznyomást, azaz a fellépő
nyomásveszteséget, főként az idomok száma, az öntöző cső átmérője, hossza
határozza meg. Minél kisebb átmérőjű csövön akarunk, minél több vizet
"átpréselni", minél hosszabb távolságra, annál nagyobb lesz
viznek a súrlódása és a nyomásveszteség is, és annál kevesebb szórófejet
köthetünk rá. Tehát sokszor mérlegelni kell, hogy megéri-e drágább,
vastagabb átmérőjű csővel dolgoznunk, hozzávaló drágább idomokkal, mert
ekkor több szórófej köthető egy zónára, és összességében olcsóbb lehet
az öntözőrendszerünk. Egyes esetekben olyan kicsi lehet a hálózati víznyomás,
hogy nem építhető ki rá öntözőrendszer (pl. Jakabszálláson), ekkor a
nyomásfokozó szivattyú beépítése lehet a megoldás, ott ahol a hatóság
ezt engedélyezi.
|
||||||
Szivattyúról
történő öntözés esetén (fúrt kút, ásott kút, ciszterna):
|
||||||
Minden
szivattyúhoz tartozik egy jelleggörbe, amely álltaban a leírásban vagy
a szivattyú dobozán található. Ebből leolvasható, hogy mekkora víznyomáshoz,
milyen vízmennyiség tartozik. A csövekben és idomokban fellépő nyomás
veszteséget itt is ki kell számolnunk. A jelleggörbe segítségével, és
a fellépő nyomásveszteség kiszámításával, meghatározható mennyi szórófej
köthető egy zónára. Kút esetében, még meghatározó tényező a kút vízhozama
is, ehhez kell méretezni a szivattyút. Lehetőség van kevesebb vízhozamú
kutak esetén, hogy a zónák öntözése közé szüneteket iktassunk be, hogy
a kutunk töltödjön vizzel. Egy nagyobb, drágább szivattyú esetében,
lehet olcsóbb lesz az öntözőrendszer, hisz nagyobb vízmennyiség áll
rendelkezésünkre, így kevesebb zónára kell felosztanunk a területet.
Tervezéskor ezt is mérlegelni kell.
|
||||||
II.
Szórófejek elhelyezkedése
|
||||||
Miután
kiszámoltuk a rendelkezésre álló víz mennyiséget, meghatározzuk a szórófejek
elhelyezkedésést és fúvókák típusát Ehhez szükség van egy alapos terület
felmérésre és egy gyártó által kiadott katalógusra, amely tartalmazza
fúvókák adatait. Szórófejeket próbáljuk úgy helyezni, hogy azok fejtől
fejig ontözzenek, mert így lesz tökéletes a lefedés. Példaképen egy
4,3 mX17m terület szórófej elhelyezkedését mutatjuk be:
|
||||||
Ebben
az esetben maximálisan 4,3 sugarú szórófejeket helyezhetünk el, hogy
ne öntözzünk túl a területen (pl. ház falára, ha éppen az helyezkedik
el a terület mellett). Hogy fejtől fejig öntözzenek a következő szórófejet
kb. 4,3 méterre kell elhelyeznünk, tehát a tökéletes befedéshez mindkét
oldalra öt, azaz összesen tíz darab szórófej szükséges. Ezekből az is
következik, hogy minél keskenyebb és hosszabb egy terület, annál több
szórófej szükséges. Költségcsökkentés végett, ezért gyakran rakják háromszög
kötésben ilyen területeken a szórófejeket:
|
||||||
Ekkor
jól látszik, hogy feleannyi szórófej szükséges, és így kevesebb zónára
oszthatjuk fel a területünket, tehát mágnesszelepből és csövekből is
kevesebb kell. Azonban ekkor lesznek területek, amelyek dupla annyi
vizet kapnak (ábrán jelölve), illetve a szórófejek tövében szárazabb
foltok alakulnak ki , mivel oda nem öntözz át a másik szórófej, tehát
nem lesz tökéletes a lefedés. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy
a talajnak van kapilláris szívó képessége, amely enyhíti az eltéréseket,
de összességében több vizet kell kiöntöznünk, így a spórolás csak rövid
távú lesz. Bizonyos esetekben (sok hosszú keskeny szakasz tartalmazó
kertekben) az árajánlatban mi is lehetőséget biztosítunk az olcsóbb
öntözőrendszer kiépítésére, háromszög kötést alkalmazva a szórófejeknél,
de felhívva annak hátrányaira a figyelmet.
Az
ábrán a 12A jelölés, a fúvóka típusára utal:12 láb az öntözési sugara,
amely 4,6 métert jelent. A fúvókák 25%-kal fojthatók le a szóráskép
romlása nélkül, így azt 4,3 méterre le kell fojtani. A fúvóka típusát
táblázatból kell kiolvasni, és azt az öntözés sugara határozza meg.
Esőztető fúvókák 2,1 méter és 5,2 méter között öntöznek. Ha ez felletti
sugarú körben szeretnék öntözni, akkor Mprotátor fúvókákat kell választanunk,
amelyek 4m-9m sugara. Ez felett pedig rotoros szórófejek állnak csak
rendelkezésünkre, azok 7m-20 m sugárban tudnak öntözni. Különböző szórófejek
nem köthetők egy zónára, mivel jelentős eltérés van az intenzitásukban.
Az automatikán különböző hosszuságú öntözési időket kell beállítania
rotorosnak, esőztető, és Mprotátor szórófejeknek, hogy mindenhová egyforma
mennyiségű víz kerüljön.
Az
eredeti példában 10 db szórófejünk volt, amely közül 4 db 90 fokban
öntözz, 6 db pedig 180 fokban, ezeknek a vízigényük 40 liter/perc, 2bár
nyomáson a szórófejeknél (a gyártó táblázatából kell kiolvasni a vízfogyasztást).
Ha a rendelkezésre álló vízmennyiségunk ezt meghaladja, akkor egy zónával
megöntözhető ez a terület.
Mély
árnyéki és napos területeket tegyünk külön zónára még akkor is, ha elegendő
vízunk lenne egy zónára kötni őket.
|
||||||
Reméljük
sikerült áttekintést adnunk az automata öntözőrendszerekről, és amennyiben
házilagosan szeretné kiépíteni rendszerét reméljük hasznos információkat
nyújtottunk.
Amennyiben
úgy gondolja, hogy túl bonyolult, vagy nincs ideje, kedve ezzel tölteni
az idejét és egy jól működő öntözőrendszert szeretne, kérjük vegye fel
velünk a kapcsolatot, és elkészítjük részletes árajánlatunkat, Budapesten
és környékén ingyenes kiszállással és árajánlat készítéssel.
|
Automata öntözés. Öntözőrendszer kivítelezése, öntözéstechnika, öntözőrendszerek kiépítése és tótechnika.Öntözés, automata öntözés Öntözök hu öntöző, öntözés, öntözőrendszerek, esővíz hasznosítás, automata öntözőrendszerek házilag,oase,központi porszívó, kert, kert tavak Ötletek és tanácsok az öntözés, kertépítés területén Webshopunkban automata öntözőrendszer tartozékok és egyéb kerti cikkek